Magyarországon a napsütéses órák száma évi 2000-2100, amit már érdemes mindenkinek kihasználnia. A napkollektor minden egyes négyzetmétere a napsütéses napokon kb. 50 liter 45°C -os melegvizet szolgáltat a környezeti hőmérséklettől függetlenül. A további 100 felhős nap sem megy veszendőbe, hiszen az átszűrődő fényből a napkollektor annyi energiát hasznosít, amely 50 liter vizet 25-30°C-ra képes előmelegíteni.

A napkollektoros berendezések megfelelő számú napkollektor felszerelése esetén fűtés rásegítésre, nyáron pedig medencefűtésre is használhatók. A gyakorlatban az év 365 napjából 300 napon keresztül a napkollektorok rendkívül jelentős mennyiségű energiát képesek előállítani. Az adottságoknak megfelelően tervezhető olyan berendezés, amely egy család éves melegvíz igényének 60-75%-át, a fűtési energia 15-25% tudja biztosítani. A meteorológiai adottságokat figyelembe véve hazánkban a napkollektoros rendszerekkel párhuzamosan, olyan berendezések telepítése is szükséges, amelyek borús időben, illetve a téli időszakban a használati melegvíz előállítást és a fűtést biztosítani tudják.

Síkkollektor

A síkkollektor a legelterjedtebb, mert egyszerű előállítani és ennél fogva olcsó. Jól alkalmazható melegvíz előállítására, illetve helyiségek fűtés rásegítésére is. A síkkollektor lényegében kollektorházból, elnyelőből (abszorber), hőszigetelésből, vörösréz csőkígyóból és átlátszó szolár üvegből áll. A beeső napsugárzás áthatol az átlátszó szolár üvegrétegen és ráesik az abszorberre. A sugárzás energiáját az elnyelés (abszorpció) révén alakítja át hővé. Ennek hatására megnövekszik az abszorber hőmérséklete melyet a benne áramló folyadék hasznosít.

Vákuumcsöves napkollektor

A vákuumcsöves kollektorok kettős falú üvegcsőből állnak, amelyben nagy vákuum van a külső és belső üvegfal között. A belső üvegcsövet szelektív abszorbens réteggel vonják be. Itt keletkezik a hasznosítható szolár hő. A csőben lévő vákuum megakadályozza, hogy a levegő hővesztesége révén veszteség keletkezzen. A vákuumcső elnyeli a hőt a heatpipe segítségével. A fűtéscsőben általában víz és alkohol keveréke található. A csőben létrehozott alacsony nyomás miatt ez a folyadék már kb. 30°C-os hőmérsékleten forrásnak indul. E felett a folyadék elpárolog és felszáll a hőátadó patronba. A hőátadó patron egy központi csőhöz kapcsolódik, és itt adja át a hőt a rendszernek, majd a lehűlt pára vízzé alakul és a fűtéscső aljára kerül. Ez a ciklus ismétlődik folyamatosan. A vákuumcsövek egymástól el vannak szigetelve, csak a központi csőhöz kapcsolódnak. Ennek következtében, ha egy cső tönkremegy, akkor csak ezt a csövet kell eltávolítani, és nem kell az egész rendszert megbontani.